Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nevek eredete és jelentése (FÉRFI)

2012.05.24

ABA
- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ABÁD
- az Aba -d kicsinyítőképzős származéka.

ABBÁS
- latin eredetű; jelentése: apa, apát.

ABBOT
- héber eredetű; jelentése: apa.

ABDIÁS
- héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája.

ÁBEL
- héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság.

ABELÁRD
- francia eredetű; jelentése: méhész.

ABOD
- az Aba képzős származéka.

ABONY
- az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka.

ABOS
- az Aba -s kicsinyítőképzős származéka.

ÁBRAHÁM
- héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.

ÁBRIS
- az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából.

ABSA
- héber eredetű; jelentése: apa.

ABSOLON
- héber eredetű; jelentése: a béke atyja.

ACHILLES
- görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia.

ACSÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ADALBERT
- germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.

ÁDÁM
- sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.

ADELMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.

ADEODÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől adott.

ADOLÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi.

ADOLF
- germán eredetű; jelentése: nemes + farkas.

ADONISZ
- görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér.

ADONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ADORJÁN
- latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi.

ADRIÁN
- az Adorján eredetibb változata.

AGÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AGAPION
- görög eredetű; jelentése: szeretett.

AGATON
- görög eredetű; jelentése: jó, nemes.

AGENOR
- görög eredetű; jelentése: bátor.

AGGEUS
- héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám.

AGMÁND
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÁGOST
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁGOSTON
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ÁHIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.

AHMED
- arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó.

AJÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

AJTONY
- török-magyar eredetű; jelentése: arany.

AKÁCS
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan.

ÁKOS
- török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.

ALADÁR
1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy;
2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas;
3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró.

ALADIN
- germán eredetű; jelentése: kis öreg.

ALAJOS
- germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs.

ALÁN
- breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan).

ALÁRD
- germán eredetű; jelentése: nemes, kemény.

ALBERT
- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

ALBIN
1. - latin eredetű; jelentése: fehér;
2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát.

ALDÁN
- angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású.

ALDÓ
- az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult.

ÁLDOR
- germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó.

ALEX
- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi.

ALFONZ
- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.

ALFRÉD
- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.

ALGERNON
- angol költői névadás.

ALI
- arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.

ALMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemessége által híres.

ÁLMOS
1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott;
2. - török eredetű; jelentése: vétel;
3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos.

ALPÁR
- török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi.

ALVIÁN
- orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ALVIN
- germán eredetű; jelentése: nemes barát.

AMADÉ
- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!

AMAND
- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.

AMBOS
- az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája.

AMBRUS
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

ÁMON
- héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész.

ÁMOS
- héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott.

ANASZTÁZ
- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.

ANATOL
- görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való.

ANDOR
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANDOS
- az András régi becéző formájából önállósult.

ANDRÁS
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANDRÉ
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ANGELUS
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal.

ANGUSZ
- kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.

ANTAL
- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.

ANTIGON
- görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő.

ANTOS
- az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája.

ANZELM
- germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.

ÁNYOS
- görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).

APOLLINÁR
- latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló.

APOR
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

APOSTOL
- görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol.

APRÓD
- magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó.

ARCHIBALD
- germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi.

ARÉTÁSZ
- görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből.

ARIÁN
- latin eredetű; jelentése: hadriai.

ARIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye.

ARION
- görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős.

ARISZTID
- görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású.

ARKÁD
- görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi.

ÁRKOS
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ARLEN
- ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.

ARMAND
- Herman francia megfelelője.

ÁRMIN
- latin eredetű; jelentése: hadi férfi.

ARNOLD
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ARNÓT
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.

ÁRON
- héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.

ÁRPÁD
- magyar eredetű; jelentése: árpa.

ARSZLÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán.

ARTEMON
- görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.

ARTÚR
- kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ARVID
- svéd eredetű; jelentése: sas a viharban.

ARZÉN
- görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias.

ASZTER
- görög eredetű; jelentése: csillag.

ATÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: apa.

ATANÁZ
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.

ATILLA
- gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk.

ATLASZ
- görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima

ATOS
- magyar eredetű; jelentése: apa.

ATTILA
- gót eredetű; jelentése: szeretett apánk.

AURÉL
- latin eredetű; jelentése: aranyos.

AURÉLIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.

AVENÁR
- héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek.

AXEL
- héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja.

AZÁR
- héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít.

BÁCS
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

BAGAMÉR
- szláv eredetű; jelentése: isten, béke.

BAJÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

BAJNOK
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BALABÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: karvaly.

BALAMBÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BALÁR
- magyar eredetű; jelentése: bolgár.

BALÁZS
- latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.

BALDÓ
- német eredetű; jelentése: merész.

BALDVIN
- német-angol eredetű; jelentése: bátor barát.

BÁLINT
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.

BALTAZÁR
- asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

BÁN
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

BANDÓ
- az András önállósult becézője.

BÁNK
- a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.

BÁNOS
- a Bán kicsinyítőképzős származéka.

BARABÁS
- görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia.

BARDÓ
- germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas.

BARNA
- a Barnabás önállósult magyar rövidülése.

BARNABÁS
- arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia.

BARÓT
- török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest.

BARS
- magyar eredetű; jelentése: bors.

BARTAL
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BARTOLÓMEÓ
- héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves.

BARTOS
- a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.

BATÓ
- magyar eredetű; jelentése: buzogány.

BÁTONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÁTOR
- török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BAZIL
- görög-latin eredetű; jelentése: királyi.

BAZSÓ
- a Bazil régi magyar formájából.

BECSE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

BEDŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BEKÉNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BEKŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BÉLA
1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész;
2. - török eredetű; jelentése: előkelő;
3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő.

BELIÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BELIZÁR
- germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.

BENCE
- latin eredetű; jelentése: győztes.

BENDE
- a Benedek becéző rövidüléséből.

BENDEGÚZ
- hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből.

BENE
- a Benedek régi magyar becézőjéből.

BENEDEK
- latin eredetű; jelentése: áldott.

BÉNI
- a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből.

BENIGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.

BENJÁMIN
- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.

BENKE
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENKŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BENŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.

BERCEL
- bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész.

BERENGÁR
- germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa.

BERÉNY
- magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből.

BERGER
- francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász.

BERISZLÓ
- szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége.

BERNÁT
- germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.

BERTALAN
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.

BERTOLD
- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.

BERTRAM
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló.

BESE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.

BOÁZ
- héber eredetű; jelentése: erős.

BOCSÁRD
- német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező.

BOD
- török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

BÓDOG
- magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag.

BODOMÉR
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BODONY
- magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.

BODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör.

BOGÁT
- szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag.

BOGDÁN
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BOLDIZSÁR
- asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.

BONIFÁC
- latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő.

BÓNIS
- a Bonifác régi magyar becézőjéből.

BORBÁS
- a Barabás alakváltozata.

BORISZ
- orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos.

BORS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

BOTÁR
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

BOTOND
- magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos.

BOTTYÁN
- Bothianus hitvalló nevéből.

BOZSIDÁR
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.

BÖKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát.

BRÚNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.

BRÚTUSZ
- latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.

BUDA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

BULCSÚ
- török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó.

BUZÁD
- magyar eredetű; jelentése: búza.

CECIL
- a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult.

CECILIÁN
- latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.

CELESZTIN
- latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.

CÉZÁR
- etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.

CICERÓ
- latin eredetű; jelentése: borsó.

CIPRIÁN
- latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.

CIRILL
- görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.

CIRJÉK
- görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.

CÍRUS
- perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap.

CSABA
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.

CSÁK
- török-magyar eredetű; jelentése: ütő.

CSANÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSATÁD
- magyar eredetű; jelentése: csata.

CSATÁR
1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája.
2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő.

CSATÓ
- magyar eredetű; jelentése: csat.

CSEGŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSEKE
- török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő.

CSENGER
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

CSÉPÁN
- az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata.

CSEPEL
- magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő.

CSOBÁD
- a Csaba kicsinyítőképzős származéka.

CSOBÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor.

CSOMBOR
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

CSONGOR
- török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.

CSÖRSZ
- szláv eredetű; jelentése: ördög.

DAGOBERT
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap.

DAGOMÉR
- germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap.

DALIBOR
- cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen).

DALTON
- óangol eredetű; jelentése: völgyből való.

DAMÁZ
- görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző.

DAMJÁN
- görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző.

DAMOS
- a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata.

DÁNIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.

DANILÓ
- a Dániel szláv megfelelője.

DÁNOS
- a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

DANTE
- latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos.

DÁRIUS
- latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas.

DÁVID
- héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.

DELI
- magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz.

DEMÉNY
- a Demjén régi magyar alakváltozata.

DEMETER
- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.

DEMJÉN
- a Damján önállósult alakváltozata.

DÉNES
- görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.

DEODÁT
- az Adeodát rövidüléséből önállósult.

DETRE
- germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas.

DÉVALD
- germán eredetű; jelentése: nép + merész.

DEZSÉR
- a Dezső régi magyar alakja.

DEZSŐ
- latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek.

DIOMÉD
- görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való.

DITMÁR
- germán eredetű; jelentése: nép + híres.

DOMÁN
- kun-magyar eredetű; jelentése: köd.

DOMICIÁN
- latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító.

DOMINIK
- latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.

DOMOKOS
- a Domonkos önállósult alakváltozata.

DOMONKOS
- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.

DOMOS
- a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka.

DONALD
- skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias.

DONÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.

DORIÁN
- angol eredetű; jelentése: dór férfi.

DORMÁN
- besenyő eredetű; jelentése: (ismeretlen).

DÖME
- a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka.

DÖMÖTÖR
- a Demeter magyar alakváltozata.

DUKÁSZ
- görög eredetű; jelentése: vezér, vezető.

DUSÁN
- délszláv eredetű; jelentése: lélek.

EDE
- az Edvárd német rövidüléséből önállósult.

EDGÁR
- ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda.

EDIZON
- angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja.

EDMOND
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.

EDÖMÉR
- kun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

EDVÁRD
- germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.

EDVIN
- germán eredetű; jelentése: az örökös barátja.

EFRAIM
- héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség.

EGBERT
- germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.

EGMONT
- germán eredetű; jelentése: fegyver + védő.

EGON
- az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult.

EGYED
- görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.

ELEK
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ELEMÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ÉLIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.

ELIHU
- héber eredetű; jelentése: Isten az Úr.

ELÍGIUSZ
- latin eredetű; jelentése: kiválasztott.

ELIZEUS
- héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás.

ELLÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ELMÁR
- germán eredetű; jelentése: mindenütt híres.

ELMÓ
- az Elmár becézőjéből önállósult.

ELŐD
- magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős.

ELTON
- angol eredetű; jelentése: öreg faluból való.

EMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.

EMIL
- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.

EMILIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi.

EMŐD
- magyar eredetű; jelentése: anyácska.

ENDRE
- német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias.

ÉNEÁS
- görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből.

ENGELBERT
- germán eredetű; jelentése: híres az angolok között.

ENGELHARD
- germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között.

ÉNOK
- héber eredetű; jelentése: a felszentelt.

ERAZMUS
- görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván.

ERHARD
- germán eredetű; jelentése: becsület + erős.

ERIK
- alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült.

ERNÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).

ERNŐ
- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott.

ERNYE
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi.

ERVIN
- germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát.

ETE
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).

ETELE
- hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk.

EUGÉN
- görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.

EUSZTÁK
- görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny.

EUTIM
- görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet.

ÉVALD
- germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó.

EVARISZT
- görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb.

EZÉKIEL
- héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas.

ÉZSAIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség.

ÉZSAU
- héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva.

FÁBIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.

FÁBIUSZ
- latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való.

FABÓ
- a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka.

FARKAS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.

FAUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: szerencsés.

FEDOR
- a Teodor orosz megfelelőjéből.

FELICIÁN
- latin eredetű; jelentése: boldog.

FÉLIX
- latin eredetű; jelentése: boldog.

FERDINÁND
- germán eredetű; jelentése: béke + merész.

FERENC
- francia-latin eredetű; jelentése: francia.

FIDÉL
- latin eredetű; jelentése: hűséges.

FILEMON
- görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű.

FILIBERT
- germán eredetű; jelentése: messze földön híres.

FILOMÉN
- görög eredetű; jelentése: szeretett.

FIRMIN
- latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű.

FLORENTIN
- latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes.

FLÓRIÁN
- latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó.

FLÓRIS
- a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka.

FODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör hajú.

FOLKUS
1. - német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres;
2. - latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa.

FÓRIS
- a Flóris régi magyar változata.

FORTUNÁT
- latin eredetű; jelentése: boldog.

FREDERIK
- német eredetű; jelentése: békés, nyugodt.

FRIDOLIN
- germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.

FRIGYES
- német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom.

FÜLÖP
- görög eredetű; jelentése: lókedvelő.