Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mindnyájan űrlények vagyunk (?)

2012.05.09

Ezt nem én állítom, hanem komoly ausztrál kutatók a sydney-i egyetemen. Ami valaha sci-fi írók fantasztikus ötletének tűnt, azt mára átvette a tudomány, mint oly sok esetben. Komoly kutatók álltak elő azzal az elmélettel, miszerint a földi élet a kozmoszból került hozzánk. Ezt már száz évvel ezelőtt is mondta több tudós, voltak az elméletnek Nobel-díjas támogatói is.

Paul Davies nem ismeretlen név az elméleti fizikában. Vagy száz mű szerzője, korábban a cambridge-i egyetem előadója volt, a kvantumfizika elismert szakértője. A világűrben egy kisbolygó viseli a nevét, jelezve tudományos érdemeit.
Azt állítja hát Davies és néhány társa, hogy a földi életet a világűrben életcsírákat tudatosan terjesztő lények hozták létre, és erre van bizonyíték is! Na nem úgy, hogy az egykori életkertészek időnként erre járnak ismét és megnézik, mi lett „palántáikkal", dehogy. Davies azt állatja, hogy elméletének bizonyítékai bennünk vannak. Minden ember és állat magában hordja azokat a genetikus ismertetőjegyeket, amelyek elméletének helyességét kétséget kizáróan bizonyítják.
És bizony úgy tűnik, igaza van. A kaliforniai Law-rence Berkeley National Laboratory tudósai olyan felfedezéseket tettek az emberi és állati genomokban, amelyek döbbenetesek! Bizonyítják, hogy kozmikus lények beavatkoztak genetikai kódunkba.
Vagyis előállt az a helyzet, hogy nem kell az idegeneket az űrből várni, a kozmoszt rádióteleszkópokkal pásztázni, lehallgatva annak zajait. Várni a jeleket vagy az idegenek érkezését a Földre. Ők már itt vannak -bennünk. Mi vagyunk az idegenek.
Davies még ennél is távolabb merészkedik: szerinte az egykori életteremtők eleve olyan kódokat, információkat helyeztek a genetikai rendszerünkbe, amelyeket kellő tudás birtokában felismerhetünk. Az idegenek valaha egysejtüeket juttattak a Földre, amelyek elszaporodtak. Később bármikor juttathattak ide génhordozó, vírusokat, amelyek bejutva az itteni lények szervezetébe, előidézték a kívánt változásokat.
Azt sem lehet kizárni, hogy ilyen folyamatok ma is zajlanak. A Földre észrevétlenül eljuttatott vírusok révén a DNS-ekbe bármikor plusz szekvenciákat lehet bevezetni.
Állítólag már tíznél több állat génjeiben fedeztek fel valami olyasmit, ami enyhén szólva is gyanús. Emberek, egerek és néhány emlős DNS-ében olyan hosszabb génláncokat találtak a tudósok, amelyeknek látszólag nincsen funkciójuk. Mégis a mutációktól legjobban védett „belső" részekben találhatók, mintha a természet (?) nagyon fontosnak, valami okból védendőnek, értékesnek tartaná őket. Ezek sok millió éves fejlődés alatt sem változtak - ráadásul úgy az állatoknál, mint az embereknél pontosan azonosak.
Nem kevés tudós véli már úgy, hogy valakik a Földtől távol előre megtervezték az itteni fejlődést az egysejtűtől az emberig. Amilyen bonyolultak vagyunk, magától értetődő, hogy nem lehetünk véletlenszerű evolúció csúcstermékei.